HELLEBRAND HENRIETT

festőművész

 

 

Hellebrand Béla (1882–1965)

Hellebrand Béla ötvös művész

Dédapám, Hellebrand Béla ötvösművész. Szekszárdon született 1882 december 09-én és elhunyt Keszthelyen 1965 december 13-án.

Az esztergomi Szent István Gimnázium (anno esztergomi Szent Benedek-rendi Bencés Főgimnázium) Alma Mater híres diákja 1903-1908 között rajztan fakultáson, majd 1914-ben Királyfalvi-Kraft Károly festőművész, az Érseki Tanítóképző Intézet tanára által nyitott Képzőművészeti Akadémiát Hellebrand Béla Székely Bertalan növendékeként Bajor Ágosttal, Einczinger Ferenccel, Pirchala Imrével és Tipari Dezsővel együtt végezte el.

A Főszékesegyházi Kincstár ötvös remekeinek hatására kezdett ötvösséggel foglalkozni. Ötvösséget a budapesti Iparművészeti Iskolában az 1920-as években tanult. Az Esztergom Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat választmányának tagja 1925-től, az esztergomi Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság tagja 1926-tól és művészeti osztályának elnöke volt.

Első nyilvános esztergomi szereplése a Kereskedelmi és Iparkamara kirakatában rendezett bemutatója volt 1920 júliusában. Ez alkalommal ezüst ékszereket és domborműveket állított ki. Aranyból, ezüstből és bronzból is készített ékszereket, kisplasztikákat, domborműveket.

Esztergom város képzőművészeinek 1925-ben megrendezett közös kiállításárán Hellebrand Béla Bajor Ágosttal, Koszkol Jenővel, Einczinger Ferenccel, Fuchs Hajnalkával, Pirchala Imrével, Klomann Nándorral, Nyergesi Istvánnal, ifj. Vitái Istvánnal és másokkal együtt állított ki és sikerrel szerepelt a fővárosi szalonok kiállításain is.

Rajztanárként Kaposváron 1910-től, Sopronban, majd 1919-1936 között az esztergomi Szent Benedek-rendi Bencés Főgimnáziumban tanított rajzot, mennyiségtant, számtant, geometriát és linóleum metszést.

1924-ben közös kiállítása volt Esztergomban Tipary Dezsővel és Einczinger Ferenccel.

1925-ben a Faluszövetség tárlatán szerepelt, mely tárlat létrehozásában neki magának is jelentős érdemei voltak.

1926-ban Hellebrand Béla, mint a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság művészeti osztályának elnöke, igen aktív tevékenységet fejtett ki. A tagság 1926-os bemutatkozó tárlatát méltatva a helyi lap kiemeli, hogy „nagy plasztikai tudással az ősi magyar ötvösművészet kovácsolt modorában előállított pompás, anyag, forma és kivitel szempontjából előkelően nemes műtárgyakkal szerepelt…

 

Oltarkép Hellebrand Béla

1927-ben Hellebrand Béla megalkotta az esztergomi, Vízivárosi zárdatemplom oltárszekrényének ezüst domborművét. Ma ezt a templomot Szent Ignác-plébániatemplom vagy vízivárosi plébániatemplom névvel illetik. Az Esztergomiak egyszerűen csak kéttornyú templomnak vagy Vízivárosi templomnak nevezik.

Még ebben az évben ötvösmunkáit az olaszországi Monzában rendezett Nemzetközi Iparművészeti Kiállításon díszoklevéllel ismerték el.

1928-ban Serédi Jusztínián hercegprímás kezdeményezésére Esztergomban megnyílt II. Országos Egyházművészeti Kiállításon Hellebrand Béla olyan neves művészekkel együtt szerepelt, mint Bajor Ágost, Damkó József, Edvi Illés Ödön, Éber Gyula, Fuchs Hajnalka, Henek Vince, Hidegh Béla, Holló Kornél, Horvai János, Jaschik Álmos, Kacziány Aladár, Kampis János, Kontuly Béla, Leszevszky György, Nyergesi János, Orbán Antal, Tóth Gyula, Ungvári Sándor, ifj. Vitái István.

 

Esztergomi Országzászló Hellebrand Béla
Esztrgomi Országzászló Hellebrand Béla
Esztrgomi Országzászló Hellebrand Béla

1934-ben bizottságot hoztak létre az Esztergomi Országzászló felállítására, melynek Hellebrand Béla volt a vezetője, Einczinger Ferenc, Etter Ödön és Kiffer Ferenc voltak a tagjai. A terveket Gáthy Zoltán és ifjú Toldy János mérnökök készítették, és Polhammer J. kőfaragó alkotta. Az emlékművet a Prímás-szigeten avatták fel 1935. október 6-án.

1934-ben Esztergomban a Társadalmi Egyesületek Szövetsége Nagyboldog-asszony-heti képzőművészeti kiállításán alkotásait ezüstéremmel ismerték el.

Hellebrand Béla készítette 1938-ban az Esztergom város ünnepi Szent István érmét, mely érem az 1938-as „Esztergom évlapjai” jubileumi számának fedőlapján is szerepelt. Ezt a nemes bronz érmét, az ősi magyar kovácsolt technikával készítette. Előlapján Szent István szerepel, a hátoldalán Gábriel Arkangyal, aki a szent Koronát nyújtja át. A szent István érméket Pesten a Ludwig-cég készítette korlátolt példányszámban. Az érme lentebb látható.

Az esztergomi Bánomi-dűlőben volt az egykori Einczinger pince borozója, melynek falait freskók illetve feliratok, a kor művészeinek aláírásai díszítették. A falon többek között megtalálhatóak voltak Hellebrand Béla aláírásán kívül még:

- Tipary Dezső, Jaschik álmos, Nemessányi -Kontuly Béla, Fuchs Hajnalka, Királyfalvy-Kraft Károly festőművészek,

- Bleszl Ferenc, Etter Ödön, Mattyasovszky Béla, Vécs Ottó, Reusz Ferenc, Eggenhofer iparművészek,

- Babits Mihály, Török Sophie, Kárpáti Aurél, Révész Béla, Sárközi György, del Medico .... és még sok neves látogató kézjegye és alkotása.

1943-ban Hellebrand Béla művészi alkotásai elismeréseként a Mészöly Géza Társaság Keszthelyen megrendezett tavaszi kiállításának nagyérmét kapta.

 

Dédapám művészete kifinomultságáról, érzékenységről tanúskodik, mely tovább él munkáiban, tetteiben. Büszke vagyok rá!.

 

Válogatás dédapám Hellebrand Béla ötvösművész alkotásaiból

 

Szt. István és Gizella királyné érme.
Szt. István és Gizella királyné
Magyar Nemzeti Galéria
19-20. századi Gyüjtemény / Éremtár
Szt. István és Gizella királyné
 
 
Esztergom város ünnepi Szent István érme.
Szent István
Magángyüjteményben
Szent István
 
 
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
 
Hellebrand Béla a Magyar Nemzeti Galéria
19-20. századi Gyüjteményében található ötvös munkáiból
 
Hellebrand Béla Hellebrand Béla Hellebrand Béla Hellebrand Béla Hellebrand Béla Hellebrand Béla Hellebrand Béla Hellebrand Béla Hellebrand Béla
 
 
Válogatás
Hellebrand Béla magángyüjteményben lévő Önarcképeiből
 
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
 
Válogatás
Hellebrand Béla magángyüjteményben lévő tervrajzaiból, festményeiből és ötvösmunkáiból
 
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
Hellebrand Béla
 
Hellebrand Béla
"Hozzászólás a hadiemlékhez"

Az esztergomi Szent Benedek-rendi Bencés Főgimnázium Immaculata-hét programja keretén belül 1925. november 28-án.
Nyomtatásban megjelent az ESZTERGOM XXX. évfolyam 1925-12-02/92. számában
 
Hellebrand Béla ötvös művész

"Esztergom hősi halottai iránt érzett szent kegyeletét emlékművel óhajtja kifejezésre juttatni. Emlékművel, mely fölemel bennünket, mely megérteti velünk, hogy az önfeláldozás a legtisztább testvéri szeretet, ez a legnagyobb, egyúttal a legszentebb emberi kötelesség is.

A régi művelt népek is így cselekedtek. Bár eszközük folyton változott, de a kifejezés mindig a tökéletes alkotás jellege, a művészet volt.

Ma már a művészi alkotás több ágra szakad és mindegyik alkalmas arra, hogy szent kegyeletünket fölemelően kifejezésre juttassa. Így az építőművész templomot, oltárt épít; a szobrász szobrot mintáz, a kisplasztikus érmet ver, reliefet állít, a festő ünnepi közhelyeket, templomot díszít, az ötvös áldozati edényeiben, ereklyéiben fejezi ki szíve sugallatát, a szőnyegszövő, a kertész stb. alkotó foglalkozás ma már mindmegannyi megfelelő kifejező eszköz, ha művészi magaslatra emelkedett.

Esztergom vidéki keretek közt él, ennyiféle művésszel nem rendelkezik. Mi magunk aligha tudjuk megalkotni hadiemlékünket.

Ekkor a város műértő polgárai tömörülnek és megalkotják a műemlék bizottságot, megvitatják a lehetőséget és módokat. Mindenek fölött országos pályázatot hirdetnek, hogy gondolatuknak a művészek hivatott kifejezést adhassanak.

Készítsék el a modelleket. Ezeket a bizottság nyilvánosság előtt kiállítja és a legjobb pályamű kapja meg a kivitelt.

Mindenesetre módját kell ejteni, hogy a pályázaton mi esztergomiak is részt vehessünk és ha pályázatunk ily országos versenyen is kiválik : önmagunk csináljuk meg emlékünket.

Részünkről testvéreink számára ez lenne a legszebb műemlék. Sőt a leghasznosabb is.

A faluszövetség kiállításain csodálkozva láttuk, hogy készület nélkül összegyűjtött anyagban itt is ott is mennyi sárba szórt drágakő csillogott!

Hány szivvel dolgozó polgártársunkat ismerhettük meg!

És azóta e drágakövek elmerültek.

Karácsonyra kitüntetést kapnak: aranyérmeket osztogat szét a Szövetség, hogy egy hó múlva ez is elmerüljön. "

Hellebrand Béla

 
Hellebrand Béla ötvös művész írása

Esztergomi hősi emlékmű. ("Hadi emlék")

Ez az alkotás az első világháború áldozatainak állít emléket, melyet 1927-ben avattak fel az Esztergomban található Hősök terén.

A 10 méter magas kőemlékművet Lányi Dezső szobrászművész készített.

Az obeliszk tetején négy sas által szegélyezett urna helyezkedik el. Talapzatán az oroszlán a magyar koronát és címert védelmezi. A homlokzati egy reliefen gyászoló férfiakt térdepel.

 
-->