Dédapám, Hellebrand Béla ötvösművész. Szekszárdon született 1882 december 09-én és elhunyt Kaposváron 1965 december 13-án.

Az esztergomi Szent István Gimnázium (anno esztergomi Szent Benedek-rendi Bencés Főgimnázium) Alma Mater híres diákja 1903-1908 között rajztan fakultáson, majd 1914-ben Királyfalvi-Kraft Károly festőművész, az Érseki Tanítóképző Intézet tanára által nyitott Képzőművészeti Akadémiát Hellebrand Béla Székely Bertalan növendékeként Bajor Ágosttal, Einczinger Ferenccel, Pirchala Imrével és Tipari Dezsővel együtt végezte el.

A Főszékesegyházi Kincstár ötvös remekeinek hatására kezdett ötvösséggel foglalkozni. Ötvösséget a budapesti Iparművészeti Iskolában az 1920-as években tanult. Az Esztergom Vidéki Régészeti és Történelmi Társulat választmányának tagja 1925-től, az esztergomi Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság tagja 1926-tól és művészeti osztályának elnöke volt.

Első nyilvános esztergomi szereplése a Kereskedelmi és Iparkamara kirakatában rendezett bemutatója volt 1920 júliusában. Ez alkalommal ezüst ékszereket és domborműveket állított ki. Aranyból, ezüstből és bronzból is készített ékszereket, kisplasztikákat, domborműveket.

Esztergom város képzőművészeinek 1925-ben megrendezett közös kiállításárán Hellebrand Béla Bajor Ágosttal, Koszkol Jenővel, Einczinger Ferenccel, Fuchs Hajnalkával, Pirchala Imrével, Klomann Nándorral, Nyergesi Istvánnal, ifj. Vitái Istvánnal és másokkal együtt állított ki és sikerrel szerepelt a fővárosi szalonok kiállításain is.

Rajztanárként Kaposváron 1910-től, Sopronban, majd 1919-1936 között az esztergomi Szent Benedek-rendi Bencés Főgimnáziumban tanított rajzot, mennyiségtant, számtant, geometriát és linóleum metszést.

1924-ben közös kiállítása volt Esztergomban Tipary Dezsővel és Einczinger Ferenccel.

1925-ben a Faluszövetség tárlatán szerepelt, mely tárlat létrehozásában neki magának is jelentős érdemei voltak.

1926-ban Hellebrand Béla, mint a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság művészeti osztályának elnöke, igen aktív tevékenységet fejtett ki. A tagság 1926-os bemutatkozó tárlatát méltatva a helyi lap kiemeli, hogy „nagy plasztikai tudással az ősi magyar ötvösművészet kovácsolt modorában előállított pompás, anyag, forma és kivitel szempontjából előkelően nemes műtárgyakkal szerepelt…”

 

1927-ben Hellebrand Béla megalkotta az esztergomi, Vízivárosi zárdatemplom oltárszekrényének ezüst domborművét. Ma ezt a templomot Szent Ignác-plébániatemplom vagy vízivárosi plébániatemplom névvel illetik. Az Esztergomiak egyszerűen csak kéttornyú templomnak vagy Vízivárosi templomnak nevezik.

Még ebben az évben ötvösmunkáit az olaszországi Monzában rendezett Nemzetközi Iparművészeti Kiállításon díszoklevéllel ismerték el.

1928-ban Serédi Jusztínián hercegprímás kezdeményezésére Esztergomban megnyílt II. Országos Egyházművészeti Kiállításon Hellebrand Béla olyan neves művészekkel együtt szerepelt, mint Bajor Ágost, Damkó József, Edvi Illés Ödön, Éber Gyula, Fuchs Hajnalka, Henek Vince, Hidegh Béla, Holló Kornél, Horvai János, Jaschik Álmos, Kacziány Aladár, Kampis János, Kontuly Béla, Leszevszky György, Nyergesi János, Orbán Antal, Tóth Gyula, Ungvári Sándor, ifj. Vitái István.

 

1934-ben bizottságot hoztak létre az Esztergomi Országzászló felállítására, melynek Hellebrand Béla volt a vezetője, Einczinger Ferenc, Etter Ödön és Kiffer Ferenc voltak a tagjai. A terveket Gáthy Zoltán és ifjú Toldy János mérnökök készítették, és Polhammer J. kőfaragó alkotta. Az emlékművet a Prímás-szigeten avatták fel 1935. október 6-án.

1934-ben Esztergomban a Társadalmi Egyesületek Szövetsége Nagyboldog-asszony-heti képzőművészeti kiállításán alkotásait ezüstéremmel ismerték el.

Hellebrand Béla készítette 1938-ban az Esztergom város ünnepi Szent István érmét, mely érem az 1938-as „Esztergom évlapjai” jubileumi számának fedőlapján is szerepelt. Ezt a nemes bronz érmét, az ősi magyar kovácsolt technikával készítette. Előlapján Szent István szerepel, a hátoldalán Gábriel Arkangyal, aki a szent Koronát nyújtja át. A szent István érméket Pesten a Ludwig-cég készítette korlátolt példányszámban. Az érme lentebb látható.

Az esztergomi Bánomi-dűlőben volt az egykori Einczinger pince borozója, melynek falait freskók illetve feliratok, a kor művészeinek aláírásai díszítették. A falon többek között megtalálhatóak voltak Hellebrand Béla aláírásán kívül még:

- Tipary Dezső, Jaschik álmos, Nemessányi -Kontuly Béla, Fuchs Hajnalka, Királyfalvy-Kraft Károly festőművészek,

- Bleszl Ferenc, Etter Ödön, Mattyasovszky Béla, Vécs Ottó, Reusz Ferenc, Eggenhofer iparművészek,

- Babits Mihály, Török Sophie, Kárpáti Aurél, Révész Béla, Sárközi György, del Medico .... és még sok neves látogató kézjegye és alkotása.

1943-ban Hellebrand Béla művészi alkotásai elismeréseként a Mészöly Géza Társaság Keszthelyen megrendezett tavaszi kiállításának nagyérmét kapta.

 

Dédapám művészete kifinomultságáról, érzékenységről tanúskodik, mely tovább él munkáiban, tetteiben. Büszke vagyok rá!.